03szept2010
51.”Amit mástól várok, azt magamtól tagadom meg”
Ha elvárjuk, hogy mások szeressenek, becsüljenek, az azért van, mert mi nem bízunk magunkban, és nem adjuk meg magunknak ezeket az érzéseket. Bizonytalanok vagyunk a saját értékeinkben, ezért arra vágyunk, hogy mások megerősítsék mennyire értékesek, szeretni valók vagyunk. Viselkedésünk azonban ezt a bizonytalan, követelőző hozzáállást tükrözi, ez nemhogy vonzana, de elriaszt másokat.
Neked mi erről a véleményed?
Kérlek mond el a véleményed a témával kapcsolatban, valamint hívd fel rá a figyelmét a téma iránt érdeklődő Facebookos vagy Twitteres ismerőseidnek is! Bizonyára hálásak lesznek Neked ezért!
FIGYELEM:
Ezt a cikket bárki felhasználhatja a honlapján vagy a blogján – egy feltétel mellett – abban
az esetben, ha szerzőként feltünteti a nevemet! Erdei Zita
Ez rendkívül tökéletes meglátás!
Sajnos én nap-mint nap szembesülök egy ilyen ember vergődésével a munkahelyemen, és valóban elriaszt ez a magatartás!
Szerintem a végén ez vezet az önzőséghez…..
Katka, szerintem igazad van, ez valahol önzés. És nem vezet kiegyensúlyozott kapcsolathoz. Egyik fél sem érzi igazán jól magát, ha egyikük bizonytalankodó, követelőző. És előbb utóbb indulatok törnek ki.
Ez érdekes meglátás és elgondolkodtató. Viszont mindenki szereti ha szeretik.
Ezek a dolgok újra csak az elvárásainkhoz vezetnek,és van bennük valami görcsös, követelő. Az alapja pedig az önértékelés területét feszegeti.
Szerintem egészséges, jó érzés,átérezni,ha szeretnek,és vágyik is rá mindenki. Akkor van gond, ha magunkat nem tartjuk szerethetőnek,és másoktól várjuk a folyamatos megerősítést, hogy mégiscsak azok vagyunk. Ez az elvárás aztán követelő, kapaszkodó, áldozatot játszó, vagy éppen agresszív irányító, lekezelő magatartást eredményezhet.