97.”Az elkötelezettség nyitottá tesz az elfogadás iránt”

Az elkötelezettség az a döntés, hogy annyit adunk magunkból, amennyit csak tudunk. Minél elkötelezettebbek vagyunk, annál többet adunk, és annál többet is kapunk. Ha úgy döntöttem, hogy adni fogok, szerető szemmel nézem a másikat, felfedezve nagyszerűségét és egyediségét. Nem mérem mi az amit kapok, hiszen minden  helyzet, ahol többet nyújtottam, mint amit magamról gondoltam volna, a tudatosságnak egy magasabb szintjére emel.Ha van olyan kapcsolat, ahol többet szeretnénk kapni, vizsgáljuk meg, hogyan adhatnánk teljesebben önmagunkat. Az áldozat nem számít adásnak, hisz az egy hamis elköteleződés,  nem tölt el a boldogság érzésével. Az elköteleződés azt jelenti, úgy döntök, hogy adni fogok. Minél többet adok, annál jobban érzem magam, és annál többet kapok.

Kérlek mondd el a véleményed a témával kapcsolatban, valamint hívd fel rá a figyelmét a téma iránt érdeklődő Facebookos vagy Twitteres ismerőseidnek is! Bizonyára hálásak lesznek Neked ezért!

FIGYELEM:

Ezt a cikket bárki felhasználhatja a honlapján vagy a blogján – egy feltétel mellett – abban
az esetben, ha szerzőként feltünteti a nevemet!  Erdei Zita

“97.”Az elkötelezettség nyitottá tesz az elfogadás iránt”” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Kedves Zita!

    Nagyon igazad van abban, amit itt megfogalmaztál:
    “Minél többet adok, annál jobban érzem magam, és annál többet kapok.”

    Az ember az érzéseit kisugározza a környezetébe és az “adást vevők” hozzánk hasonlóan vélekednek és viszonozzák az érzelmeinket.

    Gratulálok a fényképválasztásodhoz! Én már nagyon régóta “vadászok” egy ilyen képre, ami nagyol jól illusztrálja azt a mondást, miszerint “Egy gyertya semmit sem veszít a lángja erejéből azzal, hogy segít egy másik gyertyát is meggyújtani.”
    Másként értelmezve: “Ha a tudásodat másnak odaadod, attól a te tudásod még nem lesz szegényebb!”
    Sőt, azzal, hogy az adott “tananyagot” mással is átbeszélheted a te tudásod is még inkább gyarapodik. Lásd a “Tudás tölcsére” diagrammot, ami szerint ha valamiről másokkal beszélgethetünk, akkor tanulunk meg róla lehetőleg mindent a legkönnyebben!

  2. Én még hozzátenném,hogy ha bárkinek bármit adni tudunk az azért van,mert abból nekünk van több ,a másik pedig hiányt szenved .
    Mi adjuk ,ezzel nekünk még több lesz, akinek pedig odaadtuk az a személy is elindulhat ezen az úton,és így tovább…..

    kár hogy sokan ezt nem értik…..de remélem egyre többen ige ! 🙂

  3. Kedves Katka, és Béla!
    Amikor évekkel ezelőtt találkoztam ezzel a jelenséggel, nagyon meglepett. Egy munkatársnőm volt ilyen, szinte kirívóan. Érdekes volt megfigyelni. Ma is gyakran jut eszembe a példája. Sokat tanultam tőle!

Vélemény, hozzászólás?