175.”Én vagyok a felelős a saját érzéseimért”

175.”Én vagyok a felelős a saját érzéseimért”

avatar Erdei Zita 2011. május 26. csütörtök

Gyakran hibáztatunk másokat a saját érzéseinkért. Ezt szoktuk meg, és könnyebb is így kezelni, mint felvállalni az erős érzelmi reakcióinkat. Pláne hogy tennünk is kellene valamit, általában olyasmit ami nehezünkre esik. Inkább a másiktól várjuk el, hogy változtasson a viselkedésén, tegye jóvá, engeszteljen ki, megadva nekünk az elégtételt, ami megnyugtat. Leginkább a rossz érzéseink kiváltását hárítjuk másokra, az a szembetűnő, és a gyakoribb. Nézd csak meg, hogy a napi gondolataid hányad részét teszi ez ki!

Pedig ha valaki másra hárítjuk a felelősséget a saját érzéseinkért azzal  megalázzuk, és áldozattá tesszük önmagunkat.

Ha vállaljuk a felelősséget a saját érzéseinkért, azzal elismerjük, hogy hatalmunkban áll változtatnunk rajtuk. Ekkor nem mások manipulálásában keressük a megoldást.

Megértjük, hogy a rossz érzések nekünk szólnak, és arra figyelmeztetnek, hogy valamin változtatnunk kell!

Neked mi erről a véleményed?

Kérlek mondd el a véleményed a témával kapcsolatban, valamint hívd fel rá a figyelmét a téma iránt érdeklődő Facebookos vagy Twitteres ismerőseidnek is! Bizonyára hálásak lesznek Neked ezért!

FIGYELEM:

Ezt a cikket bárki felhasználhatja a honlapján vagy a blogján – egy feltétel mellett – abban
az esetben, ha szerzőként kattinthatóan feltünteti a nevemet!  Erdei Zita

9 thoughts on “175.”Én vagyok a felelős a saját érzéseimért”

  1. Nekem van egy történetem és kíváncsi lennék mit szóltok hozzá,Kedves Zita nagyon kíváncsi lennék a véleményedre :

    Ma megszakítottam egy barátságot ill.egy olyan kapcsolatot,ahol rám lehetett mindig mindenben számítani,nekem viszont nem,ha csak meghallgatást kértem volna ,az volt a válassz,hogy nincs idő,legyek türelmes….1 év után újra problémája lett újra segítettem….. de nekem is adódott és tanácsot szerettem volna kérni…. a válasz : nem tudok válaszolni a levélre és nem tudlak meghallgatni telefonon mert…….jöttek az indokok,nem akarom részletezni évek mentek így el,többször kértem ,szóltam ez így nem jó nekem ,a válasz ezt tudom nyújtani…..
    Én a következő lépést tettem.

    Felmondás:
    A mai nappal közös megegyezéssel barátságunkat felmondom.
    A továbbiakban sem megbeszélni sem elintéznivalónk nincs.Kérlek a fentiek tudomásulvételére.

    Nem érkezett válasz….
    Éppen a vádakat,számonkéréseket akartam elkerülni a magam részéről éppen azt amiről a cikk szól…. és változtatni akartam,kikerülni egy olyan helyzetből ami nekem nem jó e valahogyan a tudtára akartam adni……

  2. Katka!

    Őszinte leszek. Ez bizony manipuláció. Drámai, és lelki ismeretfurdalást keltő.
    Értem a csalódottságodat, elkeseredettségedet, a tehetetlenség dühét, és biztos vagyok benne, hogy nagyon sok energiádat elvesz.
    Miért nem keresel méltóbb barátot?
    Tudom, hogy a szeretet ad, akkor is, ha nem értékelik, nem becsülik. Talán úgyérzed, te hagyod cserben, ha továbblépsz. Ha azonban valaki ilyen mértékben nem kíván partner lenni, azt az igényét tiszteletben kell tartani. Pontosan a szeretet nevében!
    A benned lévő szeretet energia sokkal termékenyebb talajra is hullhatna, és sokkal több öröm születne belőle.

  3. Kedves Zita !

    Köszönöm az őszinteséged……….Manipuláció igen lehet…….pedig csak fel szerettem volna hívni a figyelmét ,és azért mindenki fegyelmét arra,hogy az önzés és a rendkívüli énközpontúság milyen magányhoz vezet. Igen valóban ha nem akarja a barátságot ,ne akarja tiszteletben tartom,ő ilyen és kész,de kérem szépen milyen jogon fordul akkor hozzám majd megint egy év múlva,hogy azonnal intézkedjem a problémájában ?
    Miért ? Még soha sem volt senki olyan helyzetben ,hogy segítségre szorult ,és elfordult mellőle egy olyan ember akiért kiállt teljes vállszélességgel ?
    Ezt a fájdalmat még nem érezte senki ?
    Miért nem lehet lezárni? Én ezt szeretném………..és ezt akartam közölni,miért olyan nagy baj ha lelkiismeret furdalása lesz,miért olyan nagy baj ha ez elindítja egy olyan úton,hogy változtatni kell ? Miért nem lehet sokkterápiát alkalmazni egy olyan emberen aki szenved a boldogtalanságtól,mert el is ismeri énközpontúságát….miért baj néha egy kicsit felhívni a figyelmet,hogy más embereknek is vannak érzései ? Nem bántom,nem teszek ellene semmit …. De azért bocsásson meg nekem a világ egy kapcsolat alapja a megbeszélés…….soha semmit nem tudtunk megbeszélni,mert nem ért rá,csak akkor ha neki kellett valami (súlyos sorsfordító helyzetben )
    Én ezt rendkívül megalázónak tartom…..Engem arra tanítottak hogy kislányom ha Te valakitől segítséget kérsz ,és melléd áll,azzal az emberrel más felelősséged van neked is mellé kell állnod,ha máshogy nem meghallgatással………ha ezt nem tudod vállalni felé,ne is kérj tőle semmit ……

  4. Kedves Katka!

    Nagy megkönnyebbülés, és büszke vagyok Rád, hogy nem sértődtél meg!
    A felvetett problémával kapcsolatban az az a véleményem, hogy tisztázni kell a saját határainkat, és így könnyebben találunk megoldást ilyen esetekre. Hiába látod a másik tévedéseit, és csupa jó szándékból segíteni is akarsz, ha ő ezt nem veszi jó néven akkor ezt tiszteletben tartva le kell állnod! Igen, próbálkozhatsz, a lelkére beszélni, ráébreszteni dolgokra, a lelkiismeretére hatni, de csak a saját felelősségedre. Vagyis nem érezheted magad rosszul, nem sértődhetsz meg, ha nem sikerül. Semmilyen elvárásod nem lehet, elvégre ez a Te akciód, ő nem kérte.
    Ha viszont ő kér valamit, Te is kijelölheted a határaidat. Ha nem tudod rossz érzések nélkül tenni, vagy annak tudatában, hogy ő ugyanezt nem tenné meg érted, de neked ez nem számít, mert örülsz, hogy segíthetsz, akkor ne tedd! Utasítsd vissza! Különben képmutatóvá válsz, áldozattá, akit kifosztanak és csak a fájdalma marad.
    Hidd el, ez így tiszta, így korrekt és így becsületes! Nem kell eljátszanunk a szentet, csak mert elvárják tőlünk! Nem kell más emberek önzésének áldozatul esni! Inkább tegyünk jót ott, ahol ez tiszta szívből megy, felemelő, őszinte érzésekkel. Ez az igazi jóság, nem az ami annak látszik. Talán Neki is nagyobb leckét adsz így, mint oktatva, manipulálva! Te pedig boldogabb leszel!
    puszillak!

    Gyere át az új honlapomra is :http://ujdimenziok.hu/

  5. Kedves Zita !

    Hogyan is sértődhetnék meg Rád ?Amikor nem attól válik valaki igaz és hiteles emberré,hogy bólint csak ne bántson meg másokat,hanem attól hogy a meglátását harmadik félként őszintén elmondja ! Minden előrelépési lehetőség és a legjobb szándékkal sem vehetek a saját ügyemben észre mindent ,minden figyelemfelkeltés ,és kritika építő jellegű és segítő jó szándékból fakad…… a sértődés = önzés
    Igen amiről írsz,nehéz megfogadni,nehéz megtartani,mert az ember meg alkar felelni….igen el kell engedni azokat a köteleket ,amiket saját magunk tartunk és emiatt sírunk :)))

    Most még itt válaszoltam ,de már megnéztem az új honlapot ,nagyon szép ,kellemes,és ahhoz is meg ehhez is ,ha megmarad ,sok sikert és boldogságot kívánok !! Ott (is) találkozunk .Köszönök Mindent 🙂

Vélemény, hozzászólás?