Posted on

196.”Az áldozat majdnem szeretet”

Aki áldozatot hoz, úgy érzi, mindent megad a másiknak, amire csak képes. Úgy éli meg, hogy a legmagasabb szeretetet valósítja meg, ami csak létezik.

A sors fintora, hogy aki áldozatot hoz, az öröm, és lelket betöltő boldog elégedettség helyett általában csalódottságot, keserűséget, végül kiégettséget érez. Continue reading 196.”Az áldozat majdnem szeretet”

Posted on

187.”Ha bármi, amit csinálok nehéz, az azt jelenti, hogy egy szerep foglya vagyok”

“Nehéz az élet!”-sóhajtunk, és mindenki talál olyan dolgot az életében, ami ilyenkor eszébe jut. Van aki nem is talál mást!

Ez azonban nem az élet természetes, és kiszabott velejárója, hanem olyan helyzetek, melyeket önkéntelenül hoztunk létre, és tartunk fenn. Valójában lecserélhető szerepek, melyek a látszat ellenére nem a környezetünknek, hanem nekünk fontosak. Continue reading 187.”Ha bármi, amit csinálok nehéz, az azt jelenti, hogy egy szerep foglya vagyok”

Posted on

141.”Egy szerep a meg nem gyászolt veszteség álruhája”

Ha nem foglalkozunk a veszteségeinkkel úgy, hogy átéljük az összes érzést, akkor nem leszünk képesek az újrakezdésre! Hajlamosak vagyunk a fájdalom elfojtására, a gyász elutasítására, csakhogy minél hamarabb túl legyünk a dolgon. Ennek érdekében szerepeket veszünk fel, mely jellegzetes hozzáállásban nyilvánul meg, és nem közelebb visz az újrakezdéshez, hanem lélekben akadályozza azt. Continue reading 141.”Egy szerep a meg nem gyászolt veszteség álruhája”

Posted on

106.”Minden szerep halálvágyat takar”

A szerepek mélyén többnyire nagy fájdalom húzódik. Azért öltjük magunkra, hogy megvédjen. Ennek a védelemnek azonban magas ára van. Hiába élünk irigylésre méltó életet, hiába teszünk csupa jót az életben, hiába vagyunk sikeresek, a jutalom nem táplál bennünket. Rossz okból tesszük a jót, ezért nem kaphatunk. Nem tölt el örömmel amit adunk, hiszen azért adunk, mert elvárják tőlünk, és ennek meg akarunk felelni. Continue reading 106.”Minden szerep halálvágyat takar”

Posted on

85.”Minden hősnek szüksége van egy gonoszra, vagy valakire, akit megmenthet”

Ha kapcsolatunkban a hős szerepét játsszuk, akkor találnunk kell olyan helyzeteket, melyben nagyságunkat bizonyítjuk. Ezzel társunkat negatív szerepkörbe taszítjuk. az ő rovására tudunk hős, vagy megmentő szerepben tetszelegni. Valójában saját érzéseinket kompenzáljuk, hisz mindenképpen jónak akarunk látszani, pedig igazából rossznak érezzük magunkat. Continue reading 85.”Minden hősnek szüksége van egy gonoszra, vagy valakire, akit megmenthet”